A Magyar Kézilabda Szövetség döntésének értelmében a 2019/2020-as szezonnak idő előtt vége lett, így utánpótlás játékosainknak is le kellett mondaniuk kedvenc sportáguk mindennapos gyakorlásáról. Mivel a bajnokságok véget értek, edzőinket megkértük értékeljék csapataik csonka szezonban mutatott teljesítményét.
Rosta Miklós is értékelte, Ifjúsági első osztályban, illetve NBII felnőtt korosztályban versenyző csapatát.
Rosta Miklós: "Az MKSZ április 9-i döntése alapján az alábbi pozíciókban fejeztük be a bajnokságainkat.
NBII férfi felnőtt Észak-nyugat: Ifjúsági I osztály Nyugat:
Ezek a száraz adatok. A helyezések tekintetében lehetne örömünk, hisz mind a két sorozatban, ahol indultunk, ilyen magas pozícióban még nem végeztünk az elmúlt években. De nem örülünk.
Elmaradt 7-7 mérkőzésünk, itt még szerezhettünk volna pontokat, akár még egy két helyezést javítunk is, de nem ez a lényeg. Játékosainknak, a gyerekeknek életük a kézilabdázás. Nekik kellett volna még ez a tizennégy „derby”. A fejlődésük érdekében. Szorgalmas, intelligens, igazi sportembereink vannak, akik rengeteg munkát fektettek ebbe az évbe (is). Sajnos közbeszólt a vírus, és a döntéseket el kell fogadnunk. A legfontosabb az egészség! Most a „karantén” alatt derült ki igazán, milyenek a srácok. Mindenki nagy lelkesedéssel, de fegyelmezetten végzi az otthonra kiszabott házi feladatokat. Plusz ötletekben sincs hiány, kreatívak, öröm látni ahogy dolgoznak. Én itt látom a klubnál végzett munkának a hozadékát. Az összes edzőkolléga dicsérete, hogy az eltelt öt- tíz év alatt sikerült a gyerekekkel megszerettetni a sportot, a mozgás iránti vágyat. Napi rutinjukká vált, hogy normál időszakban edzésekre járunk, pihenő-levezető szakaszban pedig aktívak maradjunk.
A csapatból nem emelnék ki most senkit. Mindenki becsülettel tette a feladatát. Életkori, fejlettségbeli különbségek miatt ki többet, ki kevesebbet játszott. Akik pedig felkerültek a felnőtt keretbe az nem a véletlen műve. Biztos vagyok benne, hogy a többiek számára is motiváló erő lesz, ha látják, nyitva az a bizonyos ajtó. Természetesen a tehetség önmagában kevés ehhez, rengeteg munka, lemondás, öröm-bánat, siker-kudarc kell ahhoz, hogy meglépjék a következő szintet.
Bízom benne, ha vége lesz ennek, és újra engedik, hogy edzünk, játszunk, teljes létszámban leszünk az első foglalkozáson.
Mindenkinek köszönöm az egész éves munkát, játékosnak, edzőknek, személyzetnek, vezetőknek. Kitartást és jó egészséget. Mindenki vigyázzon magára és családjára."
Szép volt fiúk!
Hamarosan újra találkozunk!
Hajrá AGROFEED ETO-SZESE!
Hajrá Győr!
